Kikyou, Inuyasha, Kaede, Kagome

-         Úgy látom az akadályom nem gátolt meg abban, hogy megtalálj.

-         Mi? Akadály? Én nem láttam semmit sem. Ezek szerint te raboltad el az elhunyt hajadonok lelkeit ugye? Ezt nem teheted, szabadon kell engedned őket!

-         Ő is elkísért téged?

-         Inuyasha már korábban elindult, hogy megkeressen.

-         Te lány, milyen kapcsolatban vagy vele?

-         Mi?... Mi ez nem tudok mozogni!

-         Most már nem avatkozhatsz közbe! Nem téged jött megmenteni, azért jött, hogy velem találkozzon, te ne avatkozz bele!

-         Ne avatkozzak bele? Ugye nem akarod bántani Inuyashát? Ő nem az ellenséged, valaki kijátszott benneteket egymás ellen. Inuyasha sosem törne az életedre Kikyou.

-         A lelkesedésedből ítélve szerinted most örülnöm kellene.

-         Hogy?

-         Valaki a korai halálomat okozta, vajon a gyilkosom halála újra életre kelt engem?

-         Nem hiszem.

-         A halottak azt kívánják, hogy újra élet költözzön beléjük. De ez csak hiú ábránd, mindegy én csupán egyetlen dolgot akarok. Egy szívet, annak a szívét akinek sosem fogom megengedni, hogy elfelejtsen engem ameddig csak él.

-         Kinek nem engeded, hogy elfelejtsen téged? Inuyasháról beszélsz?

-         Tudom, hogy Inuyasha a halálomat akarja, ennek örülök, mert ez azt jelenti, hogy lelkiismeret furdalása van a veszekedésünk miatt. Hát csak szenvedjen, sosem fogom engedni, hogy elfelejtsen, megállítom az időt így egy olyan dimenzióba kerülök ahol semmi sem változik tehát nem tud majd kitörölni a szívéből, a szívében élek tovább az örökre megállított időben.

-         Inuyasha folyton rád gondol, csak te jársz a fejében, mért nem elégszel meg ezzel? Ennyi év elteltével Inuyasha még mindig szeret téged, naponta eszébe jutsz. Ez mért nem elég neked?!

-         Amikor Inuyasha meg én elváltunk gyűlöltük egymást. A szeretet, amiről te beszélsz nem más pusztán üres érzelem, ami csupán elmélyíti a gyűlölködést. Semmisem fékezheti meg a mérhetetlen bosszúvágyat, amit iránta érzek a halálom óta. Ha szeretni akar, akkor hát szeresse a haragot, ami elemészt engem. Én pedig cserébe szeretni fogom a szívét még kétségbeesésbe nem taszítom.

-         Ne Kikyou, ne tedd ezt! A haragod értelmetlen!

-         Kikyou… Ezek szerint te lopod el a halott fiatal lányok lelkeit.

-         A testem a síromból vett földből és a hamvaimból készült, csak emberi lelkek segítségével tudom összetartani. Inuyasha gyűlölnöd kell engem, emberi lelkeket rabolok, hogy ezen a világon maradhassak és csupán az irántad érzett gyűlöletem vezérli tettemet.

-         Ez nevetséges! Lehet , hogy te gyűlölsz engem, de az érzés nem kölcsönös! Kikyou! Egyetlen perc sem telt el úgy, hogy ne gondoltam volna rád!!!!!!!!!!... Sosem tudnálak gyűlölni, vagy rosszat feltételezni rólad, bármilyen formában jelensz is meg.

-         Valóban? Így gondolod? Akkor sem tudnál gyűlölni, ha kioltanám az életedet? (megcsókolja) :-D Inuyasha miután megismertelek lemondtam a papnői hivatásomról, Átlagos nő lettem, amikor éltem arra vágytam, hogy átöleljelek.

-         Kikyou illata ismerős, ugyan olyan mint annakidején, csak annyi a különbség, hogy a teste nem meleg. Ez a halál hidege, ő pedig szomorú és magányos.

-         Az időt már nem tudjuk visszafordítani, most engedd meg nekem kérlek, hogy hosszan átöleljelek.

-         Nem tudlak megmenteni, semmit sem tehetek érted. Ölelj amíg csak akarsz, bárcsak megállna az idő!

-         Beleegyeznél, hogy megállítsam az időt?

-         Igen, nem érdekel semmi, csak az, hogy veled lehessek!

-         Inuyasha, többé nem engedlek el, gyere velem a pokol mélységeibe… Ez a lány fontosabb számodra, mint ahogy gondoltam.

-         Ne! Várj, Kikyou!

-         Inuyasha, soha ne feledd milyen volt mikor megcsókoltalak, ne feledd, soha ne feledd!

-         Ég veled Kikyou.

-         Valóban te vagy az Kikyou?

-         Mi a baj Kaede? Csak nem ijedsz meg a nővéredtől?

-         Nem, csak azt halottam, lezuhantál egy szikláról, nem hittem, hogy túlélted.

-         Nem éltem túl, szellem vagyok, de még egy ideig itt bolyongok az élők világába.

-         Még mindig feltett szándékod, hogy megöld Inuyashát?

-         Nemrég találkoztam vele, és kis híján sikerült elvennem az életét. És most beszélj Kaede, mondj el mindent, amit csak tudsz erről a bizonyos Narakuról.

-         Minden Onigumó gonosz tervével kezdődött, előhívta a szellemeket, akik felfalták őt és így született meg a szörnyeteg, akit Narakunak hívnak.

-         Tehát mindennek Onigumó, az útonálló az oka?

-         Igen, azt mondta a szent ékkő szebben csillog, ha gonoszság színezi.

-         Haragot szított Inuyasha és köztem, majd megpróbálta ellopni tőlem az ékkövet.

-         Figyelj nővérem, Inuyasha nemrég súlyos sérüléseket szenvedett Naraku miatt. Úgyhogy kérlek.

-         Eleget halottam. Azért jöttem el, mert kíváncsi voltam a halálom körülményeire. Észrevettem, hogy Inuyasha megváltozott, a vonásai finomabbak lettek. Rlgen a tekintete sokkal hidegebb volt és soha nem tudott volna megbízni senkiben.

-         Kagome érdekes kislány, lassan sikerült meggyógyítania Inuyasha lelkét.